EUEurópa

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata

Nagy Attila KárolyNagy Attila Károly

2024. április 18. 19:30

Ha lenne Wikipédia-oldala a brüsszeli NatCon konferencia körüli eseményeknek, akkor valahogy így nézne ki. Figyelmeztetés: nem száz százalékig komoly cikk következik. 

Az I. brüsszeli csatát 2024. április 12. és április 17. között vívták a Belgium fővárosában, az Európai Unió igazgatási központjában, az Európai Tanács székhelyén. A csatában az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezette nemzeti konzervatívok inváziós hadserege csapott össze a brüsszeli városvezetéssel és a rendfenntartó erőkkel, valamint az antifával. A kétnapos csatában kezdetben az Európai Unió igazgatási központját védelmező erők sikeresen kitartottak és több offenzívát is visszavertek, de végül a kereszténynacionalista desszantosok egy alternatív partszakaszon sikeresen kiépítették hídfőállásukat és visszavonulásra kényszerítették a megszállás ellen küzdő föderációs csapatokat.

Az I. brüsszeli csata

Így zajlott az első brüsszeli csata
Fotó: Yves Herman / Reuters
 


Konfliktus: szuverén nemzetállamok az európai föderáció ellen

Időpont: 2024. április 12-17.

Helyszín: Brüsszel, Belgium

Eredmény: a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát megtartották

Szemben álló felek
  • Nemzeti konzervatívok 
  • Európai Unió 
Parancsnokok
  • Orbán Viktor 
  • Nigel Farage
  • Suella Braverman
  • Éric Zemmour
  • Mateusz Morawiecki
  • Philippe Close
  • Vincent de Wolf
  • Emir Kir
Szemben álló erők
  • Edmund Burke Alapítvány
  • MCC Brussels
  • The European Conservative
  • Danube Intézet
  • Herzl Intézet
  • Nazione Futura 
  • Conseil d'État
  • Chancellerie du Premier Ministre
  • Coordination antifasciste (CAB)
  • Ligue des droits de l'Hommes (LDH)
  • Centre Administratif Brucity
  • Police de Bruxelles (POLBRU)
Térkép
Így zajlott az első brüsszeli csata
Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata
Koordináták: 50°50′48″N 04°21′09″E
 

Az RTL.HU tartalmaz I. brüsszeli csata témájú médiaállományokat.
 


Az ütközet háttere


Az 2019-ben alapított, washingtoni székhelyű Edmund Burke Alapítvány, konzervatív agytröszt 2024. április 16-17-ére,  a közelgő európai parlamenti választások előtti kampányidőszakra időzítve szervezte meg Brüsszelbe a kilencedik Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát (National Conservatism Conference, NatCon). „A nemzetállam megőrzése Európában” alcímű rendezvény rendezői szerint a NatCon leginkább sürgető feladata, hogy „alternatív víziót mutasson Európáról” a választóknak a konzervatív eszmék, az Európai Unió által egyre inkább fenyegetett nemzeti szuverenitás nézőpontjából.

A világ nemzeti konzervatív, kereszténynacionalista és szélsőjobboldali politikai erőit tömörítő és felvonultató rendezvény szervezői közt három olyan szervezetet is lehetett találni, amelyek Magyarországhoz, Orbán Viktor miniszterelnök kormányához köthetőek. Ezek: a Danube Intézet, az Orbán-kormány külföldi, különösen amerikai ideológiai terjeszkedésének egyik fő eszköze, a The European Conservative, a Budapesten bejegyzett, Bécsben szerkesztett, Brüsszelben és Rómában irodát fenntartó angol nyelvű kiadvány, valamint a budapesti központú, Brüsszelben saját irodát (MCC Brussels) működtető Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakkollégium. Az Edmund Burke Alapítvány mellett az MCC Brussels tekinthető a rendezvény fő rendezőjének. A rendezvényt támogatta még a modern politikai cionizmus központjának számító jeruzsálemi Herzl Intézet és a Nazione Futura olasz konzervatív mozgalom.

Előzmények


A világ nemzeti konzervatív kormányai közül elsőként Magyarország kormánya indított politikai kampányt az Európai Unió adminisztratív központja ellen. Az egyedülálló módon óriásplakátoton közvetített Brüsszelellenes üzenetekre a XXI. századi kommunikációs hadviselés, a belföldi és az Európai Unión belüli nyomásgyakorlás innovatív fegyvereiként tekintenek a szakértők (citation needed)

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata
Brüsszelellenes kormányzati óriásplakátok Magyarországon 2016 és 2024 között – Fotó: Nagy Attila Károly / rtl.hu

A nemzeti konzervatívok és Brüsszel között az első komolyabb incidensre 2020 novemberében került sor, amikor a brüsszeli rendőrség razziát tartott egy baráti összejövetelen a járványügyi szabályok megsértése ürügyével. A rendőri túlkapás elől élete kockáztatásával volt kénytelen menekülni Szájer József, a Fidesz-KDNP magyar keresztény-nacionalista pártszövetség Európai Parlamenti képviselője. A zártkörű rendezvényről a belga sajtó azt híresztelte, hogy meleg szexbuli volt, hogy a magyar nemzeti konzervatív politikus az épület ereszcsatornáján próbált menekülni, és miután az utcán mégis elfogták, táskájában kábítószert találtak a rendőrök. A rendőrségi rajtaütés következményeképp a magyar EP-képviselő kénytelen volt lemondani mandátumáról, és a politikai élettől is visszavonult.

Évekig tartó, hidegháborús jellegű pszichológiai hadviselés után Orbán Viktor békepárti magyar miniszterelnök 2024 március idusán, negyedik kormányzati ciklusának derekán üzent hadat Brüsszelnek:

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata

A lépés nem érte váratlanul a belga fővárost, de erről is tudott a magyar kormányfő:

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata

A csata


Első fázis:

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata
A brüsszeli főpolgármester észak-nyugatról támadó egységei elől a legveszélyesebb útvonalon, az Eureópai Parlament és az Európai Tanács brüsszeli főhadiszállásai közt vonultak vissza a konzervatívok csapatai

A NatCon eredetileg kijelölt helyszíne az Európai Parlament brüsszeli épülete, valamint az Európai Tanács épülete közelében, Brüsszel Európa-negyedében volt. 2024. április 12-én, pénteken este közölték a történelmi hangulatú Concert Noble konferenciaközpont tulajdonosai, hogy az Antifasiszta Koordináció (Coordination antifasciste de Belgique, CAB) és az Emberi Jogi Liga (Ligue des droits de l'Hommes, LdH) nevű politikai szervezetek nyomására visszalépnek, nem adnak helyet a NatCon megrendezésének. Az elegáns Concert Noble-t működtető cég, az Edificio zavargásoktól tartva, biztonsági okokra hivatkozva, valamint Philippe Close, Brüsszel szocialista főpolgármesterének javaslatára bontott szerződést a rendezőkkel. A NatCon rendezői ezek után meghátráltak, átszervezték csapataikat és a Sofitel Brussels Europe nevű hotelben foglaltak konferenciatermet rendezvényüknek.

Második fázis:

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata
A dél-keletről támadó etterbeeki bürokraták elől ismét a legveszélyesebb útvonalon, az Eureópai Parlament és az Európai Tanács brüsszeli főhadiszállásai közt vonultak vissza a konzervatív erők

20214. április 15-én, hétfőn Vincent de Wolf, a Sofitel hotelnek otthont adó kerület, Etterbeek liberális párti polgármestere a helyi rendőrséggel egyeztetve azt tanácsolta a hotel vezetőségének, hogy mondják le a rendezvényt. Sajtóértesülések szerint a szervezők már a Sofitel Hotelben voltak, amikor tájékoztatták őket, hogy a szerződésük érvényét veszíti. Kezdetben nem akartak elmenni, így végül a kiérkező rendőröknek kellett elmagyarázniuk, hogy ez nem a szállodán múlt. A szervezők ezután ismét visszavonulót fújtak.

Harmadik fázis:

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata
A Claridge-ben kialakított nemzeti-keresztény-konzervatív hídfőállást Emir Kir zsoldosai, valamint a brüsszeli rendőrség és az Antifa ostromolta

A NatCon szervezői 2024. április 16-án, kedd reggel jelentették be, hogy a konferencia az eredeti tervek szerint meg lesz tartva egy harmadik helyszínen, egy Claridge nevű kis koncertteremben, Brüsszel Saint-Josse kerületében. A kezdés után két órával rendőrök jelentek meg a Claridge-nél, és felkérték a szervezőket, hogy zárják be a rendezvényt. Mint kiderült, Emir Kir, a Saint-Josse kerület szocialista polgármestere polgármesteri végzést adott ki a rendezvény betiltására. „Saint-Josse-ban sem látják szívesen a szélsőjobboldalt” – írta a politikus közösségi oldalán.

A brüsszeli rendfenntartó erők körülbelül két tucat rendőre elkordonozta a Claridge bejáratát, hogy a polgármesteri végzésnek érvényt szerezzenek. A szervezőket utasították, hogy engedjék le az utcafronti redőnyöket, és közölték, hogy az épületet bárki elhagyhatja, de a továbbiakban nem engednek senkit be, aki pedig távozott már nem térhet vissza. Bent, a rendezvényteremben Yoram Hazony, az Edmund Burke Alapítvány elnöke, a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetője arra biztatta a résztvevőket, hogy maradjanak, ameddig csak kedvük tartja. A szervezők 14:02-kor azt közölték, hogy drámai a helyzet: a bent lévőknek fogyóban a vizük és az élelmük, mivel a rendőrök nem engedik be még az ételfutárokat sem.

A keddi program délelőtti és délutáni részét kisebb átszervezésekkel ugyan, de megtartották. Elmondta beszédét Nigel Farage, a brexit atyja, brit euroszkeptikus politikus és Suella Braverman, brit bevándorlásellenes konzervatív politikus, kétszeres belügyminiszter is. A fő felszólalók közül egyedül a délután érkező Éric Zemmour, francia szélsőjobboldali politikus, a 2022-es elnökválasztás egyik jelöltje nem léphetett színpadra, mivel nem tudta átküzdeni magát a rendőrsorfalon, és a szervezők közlése szerint végül nem jutott be a blokád alá vett épületbe.


Anthony Gilland, az MCC brüsszeli irodavezetője a nap folyamán bejelentette, hogy csapataik harcban állnak, bíróságon támadják meg a kerületi polgármester tiltó határozatát, és hogy reményeik szerint szerdán folytatják a konferenciát. Mindeközben brüsszeli antifasiszta csoportok este fél hatra szélsőjobboldal-ellenes tüntetést tartottak a Claridge-nál.

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata
Fotó: REUTERS/Yves Herman

Negyedik fázis:

Vikipédia: Így zajlott az I. brüsszeli csata
A felmentő seregek érkezésével a csata eldőlt

A Nemzeti konzervatívok 2024. április 16-én kedd este erősítést kaptak: megérkeztek a csatába a belga miniszterelnökség és a belga igazságszolgáltatás felmentő csapatai. Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke azt közölte, hogy „ami ma a Claridge-ben történt, az elfogadhatatlan. Az önkormányzati autonómia demokráciánk sarokköve, de soha nem írhatja fölül a szólásszabadságot és a békés gyülekezést 1830 óta szavatoló belga alkotmányt. A politikai találkozók betiltása alkotmányellenes.” A Conseil d’État, Belgium legfelsőbb közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírósága keddről szerdára virradó éjjel helyt adott a szervezők mindhárom keresetének, és úgy döntött, nem tiltható be a brüsszeli konferencia.

A frontvonal elcsendesedése után, este kilenckor Orbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a konferencia körül kialakult eseményekre, közölve, hogy „No migration! No gender! No war!”. 

2024. április 17-én szerda reggelre feloszlott a füst, és megkezdődött a NatCon második napja. Az eredeti program szerint megtartotta beszédét Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, valamint beillesztették a programba az előző nap a várkapun kívül rekedt Éric Zemmour fellépését is.

Veszteségek



Az I. brüsszeli csata fordulatait szinte percről-percre követő elemzők szerint a hadműveletek során mindkét fél súlyos presztízsvesztségeket szenvedett el (citation needed). Hiába bírták a brüsszeli rendfenntartó erők támogatását, a kezdeti taktikailag sikeres akciók után a helyi polgármesterek szövetsége végül visszavonulásra kényszerült. A nemzeti konzervatív erők végül megtarthatták ugyan rendezvényüket, de egy az eredetileg eltervezettnél jóval egyszerűbb, a stratégiai célpontoktól távolabbi helyszínen tudták csak hídfőállásukat kiépíteni. Ugyanakkor nyereségként könyvelhették el, hogy a csatát övező médiafigyelemnek köszönhetően nagyobb nyilvánosságot kapott a NatCon, az ott megfogalmazott üzenetek is szélesebb körhöz jutottak el.

A populáris kultúrában



Bár népdalok, képregények, hatmilliárd forintból forgatott, ünnepelt filmeposzok még nem készültek az I. brüsszeli csata eseményeiből, a internetes népművészek gyorsreagálású különleges alakulatai már készítettek hevenyészett alkotásokat a csata egyes huszáros fordulataira reagálva:

 

 

 

Linkek


#Európa#natcon#orbán viktor#brüsszel#ma

Címlapról ajánljuk