Gazdaság
2024. május 7. 6:06
Csaknem kéttucat külföldi ingatlanért 30 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány az elmúlt években – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint a megvásárolt épületek között palota és kúria is található, a legtöbb ingatlant pedig valamilyen külképviseleti vagy kulturális feladatra használják. A legdrágább tétel a müncheni főkonzulátus épülete volt, amelyre csaknem 6 milliárd forintot költött az állam, de az albán és a szlovák nagykövetség által használt ingatlanokra is elment összesen 5,6 milliárd forint. Szijjártó Péter külügyminiszter munkatársai tehát pazar környezetben dolgozhatnak, otthonukról azonban keveset tudni, a lakáscélból vásárolt ingatlanlista ugyanis titkos.
Alaposan bevásárolt az elmúlt években külföldi ingatlanokból a magyar állam: az rtl.hu információi szerint az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta legalább 30 milliárd forintért vett épületeket a világ különböző országaiban.
Ez a számítás ráadásul csak azokra a vagyonelemekre terjed ki, amelyekben valamilyen hivatalos – jellemzően külképviseleti vagy kulturális – munka folyik, a diplomaták elszállásolására szolgáló ingatlanlista ugyanis titkos.
A listánkban szereplő több mint 80 millió eurónyi összeget (amelyet zömében euróban, részben pedig dollárban és helyi pénznemben fizettek ki) 23 épületre költötték. Közülük 19 darab 2017 után került az állam tulajdonába, túlnyomó részük pedig a kelet-közép-európai régióban található.
A legdrágább a müncheni főkonzulátus épülete volt, amelyért a magyar állam 2019 augusztusában 16,9 millió eurót, azaz nagyjából 6 milliárd forintot fizetett. A neoklasszicista épület a város egyik legelegánsabb területén fekszik, nem messze az Isar folyótól.
Az utcában számos műemlékvédelem alatt álló szecessziós és barokk ház található, azaz Szijjártó Péter külügyminiszter külszolgálaton lévő munkatársai igen előkelő körülmények között dolgozhatnak.
Az a Népszava cikke alapján már korábban kiderült, hogy a 2021-ben megvásárolt brüsszeli Magyar Házért 10 millió eurót (nagyjából 3,5 milliárd forintot) kellett fizetni, itt várhatóan a második félévben kezdődő magyar uniós elnökség kiemelt programjait tartják majd. A volt belga pénzügyminisztérium épülete elhelyezkedése is figyelemreméltó: szemben található a belga miniszterelnöki hivatal, de nincs messze a parlament sem.
Igen jelentős összeget fizetett Magyarország a pozsonyi nagykövetség épületéért is, amely 9,24 millió euróba került. A szlovák főváros belvárosában található ingatlan előző tulajdonosa a vagyonkezelő adatai szerint az OTP Buildings s. r. o. volt.
Nem ez volt az egyetlen eset, hogy egy OTP-hez köthető cégtől vásárolt a magyar állam: 2012-ben a R.E. Four-tól vette meg Magyarország a Balassi Intézet belgrádi épületét, a vállalat pedig a pénzintézet beszámolója szerint a bank leányvállalata. A tranzakció értéke 3,08 millió euró, azaz nagyjából egymilliárd forint volt, jelenleg a nagykövetség kulturális szolgálata működik ott.
Albániában 6,9 millió euróért, azaz 2,4 milliárd forintért vett Magyarország külképviseleti épületet, de jutott 4,7 millió euró a dublini nagykövetségre, valamint 3,8 millió euró a krakkói főkonzulátusra is.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai alapján nemcsak a brüsszeli Magyar Házra nem sajnálta a pénzt az állam: a világ több pontján is létrehoztak hasonló központokat, gyakran igen elegáns épületekben. A washingtoni Kossuth Ház épületéért például 3,1 millió dollárt, azaz csaknem egymilliárd forintot kellett fizetni. A kijevi Magyar Ház ingatlana 250 ezer dollárba került, míg a fiumei 1,9 millió euróba (csaknem 700 millió forintba).
A megvásárolt épületek között található a szlovákiai Tornalján található Moesz-kúria (119 ezer euróért), amely Moesz Miksa báró kastélya volt. A kassai Csáky-Dessewffy Palota 3,5 millió euróba került, a felújítás után itt működik a főkonzulátus.
Forrás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
A Balassi Intézet azóta megszűnt, jelenleg nagykövetség működik az épületben
Az rtl.hu megkereste a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, miért volt szükség több mint húsz esetben az igen előkelő ingatlanok megvásárlására, de kérdéseinkre nem érkezett válasz. Egy korábbi külügyi beszámolóban ugyanakkor azzal indokoltak néhány adásvételt, hogy ezzel ki tudják váltani az előnytelen bérleti szerződéseket.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2023 augusztusi tájékoztatása szerint 50 városban 396 külföldi ingatlan van a magyar állam tulajdonában, ebben feltehetően a lakáscélra használt ingatlanok is benne vannak. Egy későbbi tájékoztatásukban 94 külképviseleti, kulturális és kereskedelmi céllal használt ingatlant soroltak fel. Az egyik ingatlan egyébként Észak-Koreában, Phenjanban található, de a külügyminisztériumtól nem kaptunk választ arra, hogy jelenleg mire használják a volt nagykövetség épületét.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
