Vékonyodik az élet és a halál közti határ, egy nap talán visszafordítható lesz az elmúlás

A halál régóta foglalkoztatja az emberiséget. Az orvostudomány fejlődésével egyre több olyan esetről hallunk, amikor a betegeket a klinikai haláluk után sikerült újraéleszteni. Ez pedig új kérdéseket vet fel: hol húzódik a valós határvonal élet és halál közt?

Az RTL+-on már elérhető az Amit tudni akarsz című dokumentumsorozat legújabb része, amelyben a halál pillanatát járják körbe. Milyen érzés meghalni? Mi lesz velünk, a lelkünkkel? 

Az elmúlás misztikuma nemcsak a filozófusokat, hanem a tudósokat is foglalkoztatta az elmúlt évtizedekben, amiből egy teljesen új tudományterület nőtt ki. A Guardian cikke szerint a haldokló agyának feltérképezése teljesen új megvilágításba helyezheti, mit történik velünk a halálközeli élmények során: egy friss kutatás arra jutott, hogy az élet és a halál közt húzódó határvonal kevésbé éles, mint azt korábban gondolták.

Az Egyes Páciens

Hogy mi játszódik le az emberi agyban a halál pillanatában, abba betekintést engedhet az „Egyes páciens” (Patient One) megdöbbentő esete, aki 2014-ben vesztette életét. A 24 éves nőnél néhány évvel korábban egy olyan rendellenességet diagnosztizáltak, ami miatt szabálytalan volt a szívverése, és az azt megelőző két terhessége alatt görcsrohamok és ájulások léptek fel. Harmadik gyermekét várta, amikor a negyedik héten összeesett otthonában.

Mire a mentők megérkeztek, már több mint tíz perce eszméletlen volt, a szíve megállt. Kórházába szállították, ahol defibrillátorral sikerült újraindítani a szívverését. Végül pacemakerre és lélegeztetőgépre tették, majd a neurointenzív osztályra került, ahol az orvosok folyamatosan figyelték az agyi aktivitását. Nem reagált a külső ingerekre, az agyában masszív duzzanat alakult ki. Három napig mély kómában feküdt, majd a családja úgy döntött, hogy lekapcsolják az életfenntartó gépekről.

Miután a nő oxigénellátását lekapcsolták, valami nagyon furcsa dolog történt: az agyában hirtelen megugrott az aktivitás. 

Azok a területek, amelyek szinte némák voltak, amíg életben tartották, nagyfrekvenciás gamma-agyhullámokkal lüktettek. Az agy különböző részei hirtelen intenzív kommunikációt kezdtek egymással, ami több mint öt percig tartott. Ezen időszak alatt az agy azon területei, amelyek az ébrenléti állapot és az álom feldolgozásával kapcsolatosak, kommunikáltak az emlékformáló részekkel.

Vagyis haláltusája közben az agyában perceken át valami nagyon is „életteli” játszódott le.

A brit lap szerint, noha korábban már beszámoltak néhány esetben agyhullámokról haldokló emberek agyában, olyan komplex jelenséget soha nem észleltek, mint ami az Egyes pácienssel történt. A beteg azonban nem ébredt fel többé, így nem tudta elmesélni, mit élt át az agyában zajló rendkívüli események közepette.

Halálközeli élmények

Az újraélesztési technikák rengeteget fejlődtek, ami lehetővé tette, hogy emberek ezreit hozzák vissza az orvosok a halál torkából, akik így elmesélhették, mit éltek át. Egy tavaly, a Resuscitation tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Sam Parnia, a New York-i Orvosi Egyetem kutatója és kollégái 85 olyan beteg agyi aktivitását vizsgálták, akiknél szívmegállás lépett fel.

A kutatásból kiderült, hogy a szívmegállást és újraélesztést követő egy órában is kimutatható különféle agyhullámok jelenléte, a klinikai halál állapotából visszatért emberek közül pedig néhányan testen kívüli élményekről számoltak be. Voltak olyanok, akiknek emlékek villantak be, míg mások úgy festették le, mintha egy álomba csöppentek volna. Az eredmények arra utalhatnak, hogy olyankor is jelen lehet az emberi tudat, amikor orvosi értelemben nem mutatható ki annak jelenléte.

A halál inkább egy folyamat, nem pillanat

Úgy vélem, amit találtunk, az csak a jéghegy csúcsa. Ami még a felszín alatt van, az teljes képet adna arról, hogyan is zajlik valójában a haldoklás. Valami olyasmi történik odabent az agyban, aminek semmi értelme

– fogalmazott a Michigani Egyetem neurológiaprofesszora. Jimo Borjigin elhatározta, hogy kideríti, mi játszódik le az elhunyt emberek agyában, köztük az Egyes páciensében is. Laboratóriumában azt fedezte fel, hogy a patkányok agyában ingerületátvivő anyagok (neurotraszmitterek) szabadulnak fel a szívleállás és az oxigénhiány után. Azt gyanította, hogy az emberek halálközeli élményei is hasonló jelenségből eredhetnek.

Borjigin több kollégájával együtt először vizsgálta meg közelről az Egyes páciens agyának elektromos aktivitását, és állításuk szerint felfedezésük, amiről tavaly számoltak be először, idővel átformálhatja a halálról alkotott elképzeléseinket. 

Azt gondolhatnánk, hogy a halál egy pillanat alatt bekövetkezik, és abból nincs visszaút, azonban a kutatók sokkal inkább egy folyamatként fogják fel.

A szívmegállás után a vér és az oxigén nem kering tovább a szervezetben, és az agyban megszakad a normális elektromos aktivitás. Viszont egyik szervünkben sem keletkezik azonnal visszafordíthatatlan kár. Az orvosoknak ilyenkor van bizonyos idejük arra, hogy visszahozzák az életbe a beteget, megállítva a sejtek további pusztulását. Ha sikerülne átültetni ezt az orvosi gyakorlatba, akkor az segíthetne több szervet megmenteni mondjuk transzplantációs célú adományozáshoz. 

Ma már nem ismeretlen, hogy az embereket akár hat órával a klinikai halál után is újraélesztik. 2011-ben japán orvosok beszámoltak egy fiatal nő esetéről, akit egy erdőben találtak meg, miután előző este túladagolás miatt leállt a szíve. Az orvosok fejlett technológia segítségével keringették a vért és az oxigént a testében, majd órákkal később újra tudták éleszteni, három hét után pedig elhagyhatta a kórházat. Egy másik, 2019-es esetben egy Audrey Schoeman nevű brit nő, akit hóvihar kapott el, hat óráig volt szívleállásban, mielőtt az orvosok visszahozták az életbe agykárosodás nélkül.

Lefejezett disznók agyát már sikerült részben visszahozni az életbe

Már most van annyi bizonyíték, hogy elmondhassuk, egy nap talán még a halál is visszafordítható lesz. Egy, a Nature tudományos folyóiratban 2019-ben publikált tanulmányból kiderült, hogy a Yale egyetemen sikerült 32 disznó agyában néhány sejtet működőképessé tenni négy órával azután, hogy a vágóhídon lefejezték az állatokat. A kutatók a disznók fejeit elvitték az egyetemre, ahol kivették az agyukat, majd rácsatlakoztatták azokat egy gépre, amely oxigént és a sejthalált lassító gyógyszereket tartalmazó folyadékot pumpált beléjük. A kísérlet végén azt találták, hogy több sejt reagál a gyógyszerekre, sőt voltak működő kapcsolatok is pár agysejt között. 

A kutatókat annak ellenére megdöbbentették az eredmények, hogy a disznók tudatát nem tudták a szó szoros értelmében visszahozni. 

Az eredmények amellett, hogy segíthetnek az Alzheimer-kór kutatásában, etikai kérdéseket is felvetnek: átformálhatják, hol húzzuk meg a határt élet és halál között. Ugyanis az orvostudomány eddig azt gondolta, hogy az agy perceken belül visszafordíthatatlan pusztulásba kezd, amint megszűnik a vérellátása. Ez volt az első kutatás, amely megkérdőjelezte ezt a tételt, vagyis az agyhalál addigi definícióját. A területen elért ígéretes eredmények dacára azonban Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Agykutató Központjának igazgatóhelyettese korábban azt mondta: még messze vagyunk attól, hogy a halál után ténylegesen helyreállítsuk az agyműködést, ahogyan azt a Futurama című animációs sci-fiben ábrázolták, ahol a fejeket egy befőttesüvegben tartották életben.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images